A dzsessz gy�kerei a nyugat-afrikaiak kultur�lis �s zenei kifejez�sm�dj�ban, az afro-amerikai zenei hagyom�nyokban (p�ld�ul blues, ragtime) valamint az eur�pai katonai zenekarok zen�j�ben tal�lhat�ak meg. A 20. sz�zad elej�n az afro-amerikai k�z�ss�gekb�l indult ki �s az 1920-as �vekre v�lt nemzetk�zileg is ismert�. Innent�l kezdve fokozatosan v�lt meghat�roz� zenei st�luss� a vil�gban, amely jelent�s hat�ssal volt/van a t�bbi zenei ir�nyzatra is.

A dzsessz ma is folyamatosan fejl�dik, �j st�lusok folyamatosan jelennek meg.

T�rsm�fajok

Acid jazz – Calypso jazz – Jazz blues – Jazfusion – Jazz rap – Nu jazz – Smooth jazz T�rsm�fajok Acid jazz – Calypso jazz – Jazz blues – Jazz fusion – Jazz rap – Nu jazz – Smooth jazz

Jellemz� hangszerek:

git�r, basszusgit�r, szaxofon, harsona, zongora, klarin�t, trombita, nagyb�g�, dob, �nek

A dzsessz gy�kerei a blues-ban tal�lhat�ak meg, ami az Afrik�b�l sz�rmaz� amerikai rabszolg�k �s az � lesz�rmazottjak n�pzen�je volt. Ebben a zen�ben er�sen �rezhet� a nyugat afrikai kultur�lis �s zenei hagyom�ny ami a fekete zen�szek v�rosokba k�lt�z�s�vel folyamatosan fejl�d�tt.

Korai dzsesszes hangz�sok m�r felfedezhet�ek voltak a sz�zadfordul�n n�pszer� szabadt�ri vagy t�ncos �sszej�vetelek zen�j�ben (marching band music, dance band music). Az itt haszn�lt hangszerek adj�k meg ma is a dzsessz alaphangz�s�t: r�zf�v�sok, s�pok �s dobok.

Fekete zen�szek sokszor indulnak ki a menetel�sre, mas�roz�sra �rott dallamokb�l, azok szerkezet�b�l �s ritmus�b�l, azonban a "North by South, from Charleston to Harlem" kutat�s szerint (National Endowment for Humanities) "...a fekete zenei j�t�km�d (bele�rtve a ritmust �s a dallamot is) igyekezett kit�rni az eur�pai zenei hagyom�nyok kereteib�l annak ellen�re is, hogy eur�pai hangszereket haszn�ltak. Ez az afrikai-amerikai �rz�s, amely �jrafogalmazta a dallamokat �s �talak�totta a ritmusokat vetette el azt a magot, amelyb�l k�s�bb a nagy fekete muzsikusok kin�ttek." Sok fekete zen�sz �lt meg abb�l, hogy az afro-amerikai hagyom�nynak megfelel�en kis zenekarokkal temet�seken zen�lt New Orleans-ban. Ezek az afrikaniz�l�dott zenekarok tev�kenyen r�szt vettek a korai dzsessz n�pszer�s�t�s�ben �s terjeszt�s�ben. Kereszt�l kasul utazgatva a d�len l�v� fekete k�z�ss�gekben �s megl�togatva az �szaki v�rosokat �k voltak azok a pion�rok, akik finom�tott�k a zene s�r�s, rekedtes, szabad, szakadtas ragtime hangz�s�t �s kialak�tott�k az eleg�nsabb, kifinomultabb swinget.

Zsenialit�sa ellen�re a korai dzsessz szer�ny, n�pzenei gy�kereivel els�sorban az �nmaguk �ltal k�pzett zen�szek term�ke volt. A polg�rh�bor� ut�n �szakon �s d�len egyar�nt kialakult egy h�l�zat a feket�k �ltal alap�tott �s �zemeltetett szervezetekb�l, iskol�kb�l, polg�ri k�z�ss�gekb�l, amelyeknek csak egyike volt a Jenkins Orphanage (Jenkins �rvah�z). A tanul�si lehet�s�gek b�v�l�s�vel egyre nagyobb sz�mban v�geztek fiatal, k�pzett afro-amerikai zen�szek, akik k�z�l sokan klasszikus eur�pai zenei oktat�st kaptak. Ebbe a zeneileg is k�pzett �j hull�mba tartozott Lorenzo Tie �s Scott Joplin. Joplin apja kor�bban rabszolga volt, azonban anyja m�r szabadnak sz�letett. 11 �ves kor�ig �nmaga tanulta a zen�t, amikor is egy klasszikus zen�ben j�rtas n�met emigr�ns vette a kezei k�z� �t Texarkana-ban (Texas, USA).

Az 1890-es �vekbeli Jim Crow nev�vel f�mjelzett faji elk�l�n�t� t�rv�ny miatt a megl�v� zenekarokb�l kiz�rt�k a tehets�ges, gyakorlott afro-amerikai zen�szeket. Ezeknek a zeneileg k�pzett fekete dzsesszzen�szeknek a k�pess�ge az �t�ll�sra �s egy �ratlan, improvizat�v zenei m�fajnak a meg�rt�s�re felbecs�lhetetlen szerepet j�tszott a kialakult st�lus fenntart�s�ban �s elterjeszt�s�ben, k�l�n�sen a hamarosan elj�v� nagyzenekarok id�szak�ban.